Kincsem, a verhetetlen csodakanca

Vastag György szobra Kincsemről

KINCSEMRŐL, az 54 versenyében veretlen csodakancáról, a pályafutását követő évszázadban rengeteg könyv, tanulmány és cikk jelent meg. Ezekből válogatunk az alábbiakban, remélve, hogy talán ennyi is elegendő annak érzékeltetéséhez, milyen hihetetlen teljesítményt jelentett ez akkoriban, s amelyhez hasonló tünemény azóta sem született a földön.

KINCSEM 1874. sárga kanca
apja: Cambuscan, anyja: Waternymph

A "HUNGARIAN WONDER"

Kincsem regényalak a szó betű szerinti értelmében! Előtte, utána soha nem volt ló, ami megközelítette volna. Nem ügyeskedés szülte az 54 győzelmet, hanem a képesség, az acélosság, a szinte tudatos küzdő képesség: elsőnek lenni a legjobbak között! Ez az oka annak, hogy a világon mindenütt ő volt és maradt a "Hungarian Wonder" - a "Magyar csoda".

A TULAJDONOS: BLASKOVICH ERNŐ (1834-1911)
A lóhoz értés, a lószeretet öröklött volt a Blaskovich családban. Mindegyik Blaskovich tenyésztett, lovagolt és hajtott. Blaskovich Pál 1847-ben István főherceget másfél óra alatt vitte bravúros hajtással egy olyan úton, amit addig még három óra alatt sem teljesített jó kocsis, jó lovakkal. Azóta is közmondás Magyarországon: "hajt, mint egy Blaskovich..."

A Fortuna kegyeltje

1875-ben 6-7 lova volt tréningben, és 6 yearling (1 éves) csikó legelészett a tápiószentmártoni ménesben. Ennyi ló azonban túl sok volt egy ilyen takarékos gazdának és Blaskovich elhatározta, hogy a csikók egy részét eladja. Csakhamar vevő is jelentkezett: Orczy báró és Lónyai gróf. Hosszú huzavona után kiderült mindegyik tetszik nekik kivéve egyet, a Kincsem nevűt. Így aztán Blaskovich a másik ötöt eladta a vevőknek, Kincsem pedig ősszel megérkezett Gödre, Hesp Róbert telepére, hogy a következő évben - mint a mesék szárnyas Pegazusa - szálljon a világhír, majd a halhatatlanság felé...

A TRÉNER: HESP RÓBERT (1823-1887)
Egy kis farmer fia volt Slinsby-ből, a Yorkshire-i grófságból. Job Marsdennél, a nagy hírű trénernél tanult Maltonban. Mint egész fiatalember jött Magyarországra s itt a híres fóti, majd csákói falkavadászatokon dolgozott, mint Huntsman. 1868-ban Hesp Lepsényben kapott állást, itt kezdte a galopplovak idomítását. 1875 elején saját idomítótelepet nyitott Gödön. 1875 őszén megjött Kincsem, és ez Hesp nevét felejthetetlenné tette a turf történetében.

Hatalmas szerepe volt abban, hogy a Verhetetlen 4 éves versenyzői pályafutása alatt soha nem betegedett meg, és mindvégig versenyképes állapotban maradt.

Ő és egész családja tökéletesen beszéle a magyar nyelvet, ami ritkaságnak számított az angol trénerek és zsokék között.

Kincsem 1887. március 17. hajnalán múlt ki. Hesp Róbert 39 nappal élte túl szeretett kancáját - április 25-én halt meg.

CAMBUSCAN
Francis Cavaliero spanyol nemesi származású, de angol születésű igazi világpolgár volt. Angol nyelvtanárként működött a Monarchiában (Rudolf tónörökös nyelvtanára is volt), de mint lovas, idomár és kiváló telivérszakértő lett híres. 1866-1882-ig az Osztrák Jockey Club versenytitkára volt.

A kisbéri ménes az ő tanácsára vette meg fedezőménként Cambuscant. Cavaliero kivételes tenyésztői érzéke abban is megmutatkozik, hogy az ő nevéhez fűződik Buccaneer és Mineral imortja is, aminek eredményeként megszületett az Angol Derby és Francia Grand Prix nyerő Kisbér!

WATERNYMPH
Szintén Cavalieronak köszönheti létét, ugyanis ő hozta be Magyarországra Waternymph apját, Cotswold-ot és anyját, The Mermaid-ot is!

Waternymph az Esterházyak színeiben versenyzett, de 1864-ben eladták Blaskovich Ernőnek 800 forintért. A sors fintora, hogy rögtön ezután a kiváló kanca megnyerte az Esterházy-díjat, ahol a győztes 940 forintot kapott.

Waternymph éveken át Blaskovich kedvenc vadászlovaként dolgozott. Végül mégiscsak tenyésztésbe állították, 14 évesen ellette Kincsemet.

AZ OLASZ FOGADÁS
1877 őszén a "Pesti St. Leger"-ben hét ló indult, köztük Kincsem is. Rengeteg a nép. A totalizatőr bérlőjének sajog a szíve: a forgalom nem lesz sok, hiszen még a játékosvérű pestiek is aligha játszanak arra, hogy a "Verhetetlen"-t leverik. (Ez időben a totón világszerte csak győzelemre lehetett fogadni.) Remek üzletember volt Császár Zsigmond: engedélyt kért arra, hogy a géppénztáraknál Kincsem fogadások nélkül induljon, és a másodiknak beérkező lóra fizessék a tétkvótákat. (Arra senki nem gondolt, hátha megverik Kincsemet.) Így aztán a másodiknak beérkező Prince Giles the First-re fizették a kvótát. A totalizatőr történetében ez volt az első ilyen eset, később az olasz ügetőversenyeken - és ennek példájára nálunk is bevezették.

forrás:Lovasok.hu