Hogyan v�dekezz�nk a L�influenza ellen a XXI.sz�zadban?

A l�influenza, vagyis a lovak influenz�ja is r�g�ta ismert, vil�gszerte elterjedt, v�rus okozta, l�zas t�netekkel, k�h�g�ssel j�r� betegs�g.

A l�influenza, vagyis a lovak influenz�ja is r�g�ta ismert, vil�gszerte elterjedt, v�rus okozta, l�zas t�netekkel, k�h�g�ssel j�r� betegs�g. �nmag�ban nem j�r s�lyos t�netekkel, viszonylag enyhe lefoly�s�, de ha a beteg lovakat fizikai megterhel�snek teszik ki, tov�bbi olyan s�lyos sz�v�dm�nyek alakulhatnak ki, amelyek az �llat teljes h�tralev� �let�re maradand� k�rosod�sokhoz (pl. kehess�g) vezetnek. A k�rokoz� v�rus a kik�h�g�tt v�lad�kkal terjed, azonos l�gt�rben tartott lovakban, f�leg h�v�s, nedves id�ben a betegs�g egyszerre, hirtelen, „robban�sszer�en” jelentkezik. Minthogy v�rus okozta betegs�g, a k�rokoz�kat a szervezeten bel�l nem tudjuk elpuszt�tani, ez�rt a gy�gykezel�s pihentet�sre, a k�h�g�s csillap�t�s�ra szor�tkozik. Az esetleges bakt�riumok okozta sz�v�dm�nyek ellen antibiotikumos kezel�ssel lehet pr�b�lkozni.

Az elm�lt n�h�ny �vben lovakban is kialakultak olyan influenza j�rv�nyok, melyek ellen a kor�bban kifejlesztett vakcin�k nem ny�jtottak v�delmet. Az elm�lt h�sz �vben lovakb�l izol�lt v�rust�rzsek t�bbs�ge (a 2002-2004 k�z�tt Eur�pa k�l�nb�z� orsz�gaiban izol�lt �sszesen 23 l�influenza v�rus t�rzs mindegyike) a H3N8 csoportba tartozott, de ezeket a t�rzseket az eur�zsiai illetve amerikai vonalakba lehetett sorolni, azonban mindk�t vonal mindk�t kontinensen egyar�nt el�fordul. Angli�ban 2003-ban kialakult egy j�rv�ny, amelyb�l egy amerikai vonalhoz tartoz� H3N8 t�rzset izol�ltak �s amely az eur�pai t�rzseket tartalmaz� vakcin�val immuniz�lt, �rt�kes verseny- �s teny�szlovakat tart� �llom�nyokban okozott influenz�t. Olaszorsz�gba 2005-ben jutott el hasonl� k�rokoz�, szinte megism�telve az angliai eseteket.

A hat�kony megel�z�s �rdek�ben a nemzetk�zi lovas szervezetek �jabban a gyakoribb inaktiv�lt vakcin�val v�gzett olt�sokat javasolj�k. A jelent�sebb vakcinagy�rt�k ugyan az elm�lt �vekben a megfelel� t�rzseket be�p�tett�k olt�anyagaikba, azonban tiszt�ban vagyunk a legelterjedtebb vakcin�k fel�p�t�s�kb�l ad�d� korl�tozott hat�konys�g�val is. Ezek az olt�anyagok ugyanis a vakcina t�rzseket el�lt �llapotban tartalmazz�k �s a legmodernebb, az immunrendszert is serkent� viv�anyagok ellen�re is csak a szervezett immunrendszer�nek egyik r�sz�t az �gynevezett humor�lis rendszert k�sztetik v�laszra, elmarad a rendszer m�sik fel�nek, a sejtes immunrendszernek a serkent�se. Ezt a rendszert ink�bb az �l�, gyeng�tett vakcinat�rzseket tartalmaz� olt�anyagok mozg�s�tj�k, azonban f�leg influenzav�rusok eset�ben (ne feledj�k az influenza v�rusok rendk�v�li v�ltoz�konys�g�t) az �l�v�rus tartalm� vakcin�k biztons�goss�gi kock�zatot jelentenek.

Tov�bbi lehet�s�g a biotechnol�giai kutat�sok leg�jabb eredm�nyeinek felhaszn�l�sa, olyan olt�anyagok kifejleszt�se, amelyek kik�sz�b�li az �l�, gyeng�tett k�rokoz�k�pess�g� influenzav�rusok kock�zat�t, biztons�gosan, a sejtes �s a humor�lis immunrendszert egyar�nt serkentve alak�tja ki v�delmet. Az influenza v�rusoknak a v�detts�g kiprovok�l�s��rt felel�s g�nszakaszait a c�l�llatra, jelen esetben a l�ra �rtalmatlan mikroorganizmusba �ltetik be �s az ilyen mikroorganizmus bevitelekor egy�ttal az influenza elleni v�delem is kialakul. Ebbe a csoportba tartozik a Proteq Flu (l�influenza elleni) �s a Proteq Flu-Te (l�influenza �s tetanusz elleni) vakcina is. A Proteq Flu �s Proteq Flu-Te vakcin�k influenza elleni v�d�hat�sa �gy alakul ki, hogy az influenza v�rus hemagglutininj�t k�dol� g�nszakaszt kan�rihiml� v�rusba �ltetik be. Az ilyen kan�rihiml� v�rus a l� szervezet�be jutva az egyes sejtekben az eml�tetett g�nszakaszt m�g m�k�dteti, ez�ltal az immunrendszer sejtjeinek bemutatja ezt a hemagglutinint, beind�tva a v�dekez� folyamatokat. Ugyanakkor maga az �talak�tott kan�rihiml� v�rus a l� szervezet�ben nem tud t�l�l�k�pes form�v� sokszoroz�dni, ez�ltal nem ker�l ki a k�rnyezetbe sem. A beoltott �llat azonban v�dettnek bizonyul a val�di influenza v�rus fert�z�se ellen. Mindezt sz�mos k�s�rlet �s a t�bb�ves gyakorlati felhaszn�l�s tapasztalatai igazolt�k. A biztons�gos �s hat�kony Proteq Flu-Te m�r Magyarorsz�gon is rendelkez�s�nkre �ll.

A vakcin�z�ssal kapcsolatos k�rd�sekben a k�vetkez� sz�mon fordulhat seg�ts�ghez:
Dr. T�th Attila 70/367-9711

Forr�s: H�zi�llat.hu